Szoó Judit kilófaló lisztjéből készült

Finomak és szerintem szépek is. Egy korábbi bejegyzésemben írtam róla, hogy felfedeztem magamnak Szoó Judit könyveit a könyvtárban. Nem sokra rá mindet meg is vásároltam (összesen eddig négy könyve jelent meg és kedvezményes áron meg lehet venni itt).

Még egy hónap és sikerült a kilófaló lisztkeverékhez megvennem mindent, méghozzá nagyon jó áron a Herbaházban. Hazacipeltem két szatyornyi holmit és még egy hét volt, mire össze tudtam keverni a lisztet, mert a mérlegemben épp akkor merült le az elem. Közben egy praktikus nagy lisztes dobozt is sikerült beszereznem.

Mikor minden megvolt, elővettem a két kedvenc receptemet és elkészítettem.
Az egyik a túrós fonat, a másik a kókuszos csiga.
Mindkét recept fenn van a blogon, és most csak annyit tettem, hogy a liszteket lecseréltem, ill. a csigába 100 g-al kevesebbet használtam, mert ez a fajta liszt rostosabb, több nedvességet szív föl.

Tökéletesen működött. Nem olyan, mint fehér liszttel, tartalmas ízű, puha. A lisztek receptjét megtaláljátok Judit könyveiben.

A fiuk felújjított szobája

Szenvedtetek ti is már attól, hogy nem úgy érzitek nem vagytok elég kreatívak. Hogy több jó ötlet kellene, praktikusabb holmik, de honnan? Én most nagyon megszenvedtem a fiuk szobájának felújítását. Valahogy nehéz volt eldönteni, hogy milyen színeket válasszunk, milyen bútorokat, kiegészítőket vegyünk, stb.Ne higgyétek, hogy nem néztem körül a neten, talán a bőség zavara okozta a gondot. Amikor ilyen hosszú távra szóló dolgokról kell dönteni a felelősség súlya teljesen megbénít, és a kreativitásom elhalálozik. Mindegy, bele kellett vágni. Megvolt rá a pénz, a gyerekeket egy hétvégére elboltoltuk a nagyszülőkkel, így nem volt visszaút. 

Péntek este megvettük a festékeket és amit a festéshez még kell. A boltban a krémbarna-kék párost, ami előzetesen terveztük elvetettük, és olasz capuccino-mamba zöldre cseréltük. 

Nagy munka volt, tényleg. Kipakolni, portalanítani, mindent beborítani fóliával, a falakat előkészíteni, stb. Én festettem az ablakpárkányt (ami még mindig nem került fel), és a falak egy részét. Farkasapa a plafont és a magas falakat. Olyan csíkos volt nedvesen, hogy kétségbeesetten fejeztük be, csak azzal nyugtatgattuk magunkat, hogy hátha szép lesz, ha megszárad. Ez szombat este volt, még egy fél napunk volt a berendezésre. Hát, nem lett szebb. Vasárnap reggel a síráshoz közeli kétségbeeséssel álltunk a csupasz falak előtt. Nem volt mit tenni. Nem maradt elég festék és idő sem a falak újrahúzására, így kelletlenül bele kellett törődnünk a kudarcba. Nagyon nehezen ment le a torkunkon. Az enyémen könnyebben, nem vagyok maximalista, de Krisztián az. 

Szóval ő elrohant az IKEÁba az ágyért, majd egész délután szerelte, én meg tettem-vettem, takarítottam. 

Hát, ilyen lett berendezve és belakva. 

A fiuknak nagyon tetszett, el voltak ragadtatva. A matricákat a helyi kínai boltban vettük. 

Az emeletes ágy eleinte sok gondot okozott, mert azt játszották egész nap, hogy le-fel kell mászni rajta. Áron egyszer le is esett, de ez nem tántorította el, hogy újból felmásszon, sokat kellett fegyelmeznünk őket. Most már normalizálódott a helyzet, vagy tényleg felfogták, hogy az ágy nem játszótéri mászóka.

Túrós puliszka (gluténmentes)

Hű, hányszor ettem ilyet gyerekkoromban! Szerettem nagyon. Néha én is készítettem, de valahogy a boltban vett juhtúrval nem olyan íze volt. Farkasapa is megette, de az állagával mindig volt baja, ha az ízével nem is. Mit csináljak? A túrós puliszka már csak ilyen, puha, nyúlik a sajttól és villával alig lehet enni, sárga és fehér barna pöttökkel (szalonnapörcök).
Most abból az apropóból készítettem, hogy anyukám jött hozzánk, Erdélyből hozott juhtúróval, ami inkább juhsajt volt lereszelve, finom, aromás, szinte kínálta magát, hogy juhtúrós puliszkát készítsünk belőle.

Hozzávalók:
2 dcl kukorica dara
4 dcl víz
só
finom juhtúró
szalonna zsírjára sütve

A kukorica darát megfőzöm a vízben nagyon pici sóval, mert a juhtúró erőssen sós. A szalonnát felkockázom, üvegtálba teszem és a mikróban 1,5 perc alatta kisütöm a zsírját. Nem lesz büdös, gyönyörűen megsül, anyukámtól tanultam, aki meg a hugomtól.
A többi pedig még ennél is egyszerűbb. Egy réteg puliszka, egy réteg túró, rászórom a szalonnapörcöket, a tetejére tejfölt csepegtetek és mehet sütőbe 200 fokra, míg a teteje pirosasra sül.

Farkasapa kicsit méltatlankodott, hogy azt a finom juhtúrót el lehetett volna használni másra is, de végül ő is finomnak találta a túrós puliszkát és jót evett belőle. Egyedül a gyerekek nem díjjazták a vacsorát, de ez nem volt újdonság.